tovább a FŐOLDALRA
vissza az oldal tetejére
VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYEK
2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról
2011. évi CCIII. törvény
az országgyűlési képviselők választásáról
Az Országgyűlés
-
alapozva Magyarország népképviseleten alapuló törvényhozási hagyományaira;
-
garantálva, hogy hazánkban a közhatalom forrása a nép, amely hatalmát elsősorban
választott képviselői útján, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson
gyakorolja;
-
biztosítva a választópolgárok jogát az általános és egyenlő választójoghoz, továbbá a
közvetlen és titkos szavazáshoz;
-
tekintettel arra, hogy a pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és
kinyilvánításában;
-
elismerve, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, és
Alaptörvényben biztosított joguk az Országgyűlés munkájában való részvétel;
-
garantálva továbbá, hogy a határainkon kívül élő magyar állampolgárok a politikai
közösség részesei;
az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XXIII. cikk (1), (4) és (6) bekezdése és 2.
cikk (1) és (2) bekezdése alapján, a magyar országgyűlési képviselők választásának anyagi
jogi szabályairól a következő törvényt alkotja.
1. Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában:
lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakóhely, lakóhellyel nem
rendelkező állampolgár esetében a tartózkodási hely.
párt: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján létrehozott és nyilvántartásba vett szervezet.
2. A választójog
2. § (1) A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
(2) Az országgyűlési képviselők választásán a névjegyzékben szereplő választópolgárok gyakorolhatják választójogukat.
(3) Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy
büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
3. Az országgyűlési képviselők száma
3. § (1) Az országgyűlési képviselők száma százkilencvenkilenc.
(2) Százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhárom országgyűlési képviselőt országos
listán választanak.
4. Az egyéni választókerületek
4. § (1) Minden egyéni választókerületben egy országgyűlési képviselő választható.
(2) Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy
a) azok ne lépjék át a megyehatárokat, valamint a főváros határát,
b) azok összefüggő területet alkossanak,
c) a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen.
(3) A fővárosi kerület, valamint - ha a választásra jogosultak száma meghaladja az egyéni választókerületek választásra
jogosultjainak átlagos számát - a település két vagy több egyéni választókerületre osztható.
(4) Az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az egyéni választókerületek választásra jogosultjainak
országos számtani átlagától tizenöt százaléknál nagyobb mértékben - a földrajzi, nemzetiségi, történelmi, vallási és egyéb
helyi sajátosságokat, valamint a népességmozgást is figyelembe véve - kizárólag a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak
érvényesülése érdekében térhet el.
(5) A megyékben és a fővárosban az egyéni választókerületek számát az 1. számú melléklet, sorszámát, székhelyét és
területi beosztását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(6) Ha a (4) bekezdésben foglalt eltérés meghaladja a húsz százalékot, az Országgyűlés a 2. számú mellékletet módosítja.
Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző év első napja és az országgyűlési képviselők általános
választásának napja közötti időben - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - nem kerülhet
sor a 2. számú melléklet módosítására.
(7) Helységnév, közterület-elnevezés, helyrajzi szám - és házszámváltozás esetében a 2. számú mellékletben szereplő
választókerületek területi beosztása változatlan marad.
(8) A (4) és (6) bekezdésben foglalt eltérés mértékét az országgyűlési képviselők megelőző általános választásának napján
választásra jogosultak számához viszonyítva kell megállapítani.
(9) Amikor az Országgyűlés a megyehatárok vagy a főváros határának megváltoztatásáról dönt, egyidejűleg gondoskodik
az egyéni választókerületek határainak megváltoztatásáról.
5. Egyéni választókerületi jelölt állítása
5. § (1) Az egyéni választókerületben képviselőjelölt
a) párt jelöltjeként vagy
b) független jelöltként indulhat.
(2) Két vagy több párt közös jelöltet is állíthat.
(3) Egy személy csak egy egyéni választókerületben fogadhat el jelölést.
6. § (1) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább ezer, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő
választópolgár ajánlása szükséges.
(2) Minden névjegyzékben szereplő választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat, és csak abban az
egyéni választókerületben, amelyben a lakóhelye van.
(3) Aki egy jelöltet több ajánlással támogat, vagy aki több jelöltre ad le ajánlást, annak - a már jogerősen nyilvántartásba
vett jelöltre leadott ajánlása kivételével - valamennyi ajánlása érvénytelen.
6. Országos lista állítása
7. § Országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható.
8. § (1) Pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább huszonhét egyéni
választókerületben önállóan jelöltet állított.
(2) Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös pártlistát
állíthat.
(3) Egy párt csak egy - önálló vagy közös - pártlista állításában vehet részt.
(4) Pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint az országos listán megszerezhető mandátumok száma.
9. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat.
(2) A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy
százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges.
(3) A nemzetiségi listán a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt.
(4) A nemzetiségi listán legalább három jelöltnek kell szerepelnie.
(5) Két vagy több országos nemzetiségi önkormányzat nem állíthat közös nemzetiségi listát.
10. § (1) Egy személy csak egy országos listán fogadhat el jelölést.
(2) Párt által egyéni választókerületben jelölt személy csak ugyanazon párt pártlistáján szerepelhet.
(3) Ha az országos listáról egy jelölt kiesik, helyére az országos listán soron következő jelölt lép.
7. A szavazás
11. § Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós.
12. § (1) A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár
a) egy egyéni választókerületi jelöltre és
b) egy pártlistára szavazhat.
(2) A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár
a) egy egyéni választókerületi jelöltre és
b) nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat.
(3) A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.
8. A választás eredményének a megállapítása
13. § Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
14. § (1) Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes
szavazat legalább öt százalékát nem érte el.
(2) A közös pártlista nem szerezhet mandátumot, ha a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat
legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös pártlista esetében legalább tizenöt százalékát nem érte el.
(3) Nem szerezhet mandátumot az a nemzetiségi lista, amely a 16. § d) pontja szerint megállapított kedvezményes
nemzetiségi mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot (a továbbiakban: kedvezményes kvóta) nem érte el.
15. § (1) Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben
a) a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat, valamint
b) a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása
után fennmaradó szavazatszám.
(2) Ha az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg,
töredékszavazatnak minősül az adott egyéni választókerületben minden egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazat.
(3) Az önálló pártlista töredékszavazatainak a párt önálló egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak.
(4) A közös pártlista töredékszavazatainak a pártlista állításában részt vevő pártok közös - ugyanazon pártok részvételével
állított - egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak.
16. § Az országos listáról megszerezhető mandátumokat a következő eljárás szerint kell kiosztani:
a) a 14. § (1) és (2) bekezdése alapján mandátumszerzésre jogosult párt listás szavazatainak számához a 15. §-ban foglaltak
alapján hozzá kell adni az adott párt töredékszavazatait (a továbbiakban: pártlistára jutó szavazatok száma),
b) a pártlistákra jutó szavazatok számát össze kell adni (a továbbiakban: összes pártlistás szavazat),
c) az összes pártlistás szavazatot és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat össze kell adni (a továbbiakban: összes
országos listás szavazat),
d) az összes országos listás szavazatot el kell osztani kilencvenhárommal, és az eredményt tovább kell osztani néggyel; az
így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta,
e) ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott
nemzetiségi lista kap egy kedvezményes mandátumot; egy nemzetiségi lista egy kedvezményes mandátumot kaphat; az
országos listán megszerezhető mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával,
f) az e) pontban leírt eljárás után megmaradt mandátumokat
fa) a 14. § (1) és (2) bekezdése alapján mandátumszerzésre jogosult pártlisták között, és
fb) az olyan, kedvezményes mandátumot szerzett nemzetiségi listák között kell kiosztani, amely nemzetiségi listákra
leadott szavazatok száma eléri a 14. § (1) bekezdésben meghatározott százaléknak megfelelő szavazatszámot,
g) az f) pont szerinti mandátumok kiosztása a következő eljárás szerint történik:
ga) össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorát a pártlistákra jutó szavazatok száma, illetve a nemzetiségi listákra
leadott - a kedvezményes kvótával csökkentett - szavazatok száma (a továbbiakban: szavazatok) képezik; minden pártlista,
illetve nemzetiségi lista szavazatai alatt képezünk egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele,
a következő szám a harmada, a negyede stb.,
gb) a táblázat segítségével történik a mandátumok kiosztása: meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot;
amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt követően meg kell keresni a következő
legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt az eljárást folytatjuk, míg
az összes mandátum kiosztásra nem kerül,
gc) Ha a táblázatban több lista alatt egyenlő számok vannak, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a
megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért listák száma, akkor a lista sorszáma szerinti
sorrendben kell kiosztani a mandátumokat.
17. § (1) Az országos lista által megszerzett mandátumokat a jelöltek az országos listán elfoglalt helyük sorrendjében
szerzik meg.
(2) Az egyéni választókerületben mandátumot szerző jelöltet az országos listáról törölni kell.
(3) Ha az országos listáról a jelölt kiesik, helyébe az országos listán soron következő jelölt lép.
(4) Ha az országos listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett mandátumok száma, a ki nem osztott mandátum
betöltetlen marad.
9. Nemzetiségi szószóló
18. § (1) A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az
Országgyűlésben.
(2) A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz.
10. A megüresedett mandátum betöltése
19. § (1) Az egyéni választókerületben időközi választást kell tartani, ha
a) a választáson nincs jelölt,
b) a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg,
c) a megválasztott egyéni választókerületi képviselő megbízatása megszűnik.
(2) Az időközi választást az országgyűlési képviselők megelőző általános választásán alkalmazott választókerületi beosztás
szerint kell megtartani.
20. § (1) Az országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - az országos
listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a párt (közös pártlista esetén az érintett pártok) vagy az országos nemzetiségi
önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt szerzi meg.
(2) Ha az országos listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.
(3) A nemzetiségi szószóló megbízatásának megszűnése esetén szószóló az országos listán eredetileg is szereplő jelöltek
közül az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt
lesz. Ha az országos listán nincs több jelölt, az adott nemzetiséget az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig nem
képviseli nemzetiségi szószóló.
11. Záró rendelkezések
21. § Ez a törvény 2012. január 1. napján lép hatályba.
22. § E törvénynek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „Vjt.”.
23. § (1) E törvény rendelkezéseit - a 2. § (3) bekezdése és a 4. § (6) bekezdése kivételével - első alkalommal az
országgyűlési képviselők e törvény hatálybalépését követő általános választásán kell alkalmazni.
(2) A 4. § (6) bekezdésében foglaltakat az országgyűlési képviselők e törvény hatálybalépését követő általános választását
megelőzően úgy kell alkalmazni, hogy a 2. számú melléklet módosítására 2013. június 30-a és az országgyűlési képviselők e
törvény hatálybalépését követő általános választásának napja közötti időben nem kerülhet sor.
24. § (1) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e
törvény hatálybalépését követő országgyűlési képviselők általános választásának kitűzéséig.
(2) Ha e törvény hatálybalépését követő országgyűlési képviselők általános választását megelőzően időközi választás kerül
kitűzésre, - a 19. § (2) bekezdésére is tekintettel - az Országgyűlés törvényben határozza meg az időközi választáson
alkalmazandó választókerületi beosztást.
(3) Az e törvény hatálybalépését követő országgyűlési képviselők általános választásának kitűzéséig csak annak van
választójoga, aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik.
25. § E törvény - ideértve a mellékleteit is - az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 2. cikk (1) és (2) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
26. §…
2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról
2011. évi CCIII. törvény
az országgyűlési képviselők választásáról
Az Országgyűlés
-
alapozva Magyarország népképviseleten alapuló törvényhozási hagyományaira;
-
garantálva, hogy hazánkban a közhatalom forrása a nép, amely hatalmát elsősorban
választott képviselői útján, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson
gyakorolja;
-
biztosítva a választópolgárok jogát az általános és egyenlő választójoghoz, továbbá a
közvetlen és titkos szavazáshoz;
-
tekintettel arra, hogy a pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és
kinyilvánításában;
-
elismerve, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, és
Alaptörvényben biztosított joguk az Országgyűlés munkájában való részvétel;
-
garantálva továbbá, hogy a határainkon kívül élő magyar állampolgárok a politikai
közösség részesei;
az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XXIII. cikk (1), (4) és (6) bekezdése és 2.
cikk (1) és (2) bekezdése alapján, a magyar országgyűlési képviselők választásának anyagi
jogi szabályairól a következő törvényt alkotja.
1. Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában:
lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakóhely, lakóhellyel nem
rendelkező állampolgár esetében a tartózkodási hely.
párt: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján létrehozott és nyilvántartásba vett szervezet.
2. A választójog
2. § (1) A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
(2) Az országgyűlési képviselők választásán a névjegyzékben szereplő választópolgárok gyakorolhatják választójogukat.
(3) Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy
büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
3. Az országgyűlési képviselők száma
3. § (1) Az országgyűlési képviselők száma százkilencvenkilenc.
(2) Százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhárom országgyűlési képviselőt országos
listán választanak.
4. Az egyéni választókerületek
4. § (1) Minden egyéni választókerületben egy országgyűlési képviselő választható.
(2) Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy
a) azok ne lépjék át a megyehatárokat, valamint a főváros határát,
b) azok összefüggő területet alkossanak,
c) a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen.
(3) A fővárosi kerület, valamint - ha a választásra jogosultak száma meghaladja az egyéni választókerületek választásra
jogosultjainak átlagos számát - a település két vagy több egyéni választókerületre osztható.
(4) Az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az egyéni választókerületek választásra jogosultjainak
országos számtani átlagától tizenöt százaléknál nagyobb mértékben - a földrajzi, nemzetiségi, történelmi, vallási és egyéb
helyi sajátosságokat, valamint a népességmozgást is figyelembe véve - kizárólag a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak
érvényesülése érdekében térhet el.
(5) A megyékben és a fővárosban az egyéni választókerületek számát az 1. számú melléklet, sorszámát, székhelyét és
területi beosztását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(6) Ha a (4) bekezdésben foglalt eltérés meghaladja a húsz százalékot, az Országgyűlés a 2. számú mellékletet módosítja.
Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző év első napja és az országgyűlési képviselők általános
választásának napja közötti időben - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - nem kerülhet
sor a 2. számú melléklet módosítására.
(7) Helységnév, közterület-elnevezés, helyrajzi szám - és házszámváltozás esetében a 2. számú mellékletben szereplő
választókerületek területi beosztása változatlan marad.
(8) A (4) és (6) bekezdésben foglalt eltérés mértékét az országgyűlési képviselők megelőző általános választásának napján
választásra jogosultak számához viszonyítva kell megállapítani.
(9) Amikor az Országgyűlés a megyehatárok vagy a főváros határának megváltoztatásáról dönt, egyidejűleg gondoskodik
az egyéni választókerületek határainak megváltoztatásáról.
5. Egyéni választókerületi jelölt állítása
5. § (1) Az egyéni választókerületben képviselőjelölt
a) párt jelöltjeként vagy
b) független jelöltként indulhat.
(2) Két vagy több párt közös jelöltet is állíthat.
(3) Egy személy csak egy egyéni választókerületben fogadhat el jelölést.
6. § (1) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább ezer, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő
választópolgár ajánlása szükséges.
(2) Minden névjegyzékben szereplő választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat, és csak abban az
egyéni választókerületben, amelyben a lakóhelye van.
(3) Aki egy jelöltet több ajánlással támogat, vagy aki több jelöltre ad le ajánlást, annak - a már jogerősen nyilvántartásba
vett jelöltre leadott ajánlása kivételével - valamennyi ajánlása érvénytelen.
6. Országos lista állítása
7. § Országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható.
8. § (1) Pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább huszonhét egyéni
választókerületben önállóan jelöltet állított.
(2) Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös pártlistát
állíthat.
(3) Egy párt csak egy - önálló vagy közös - pártlista állításában vehet részt.
(4) Pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint az országos listán megszerezhető mandátumok száma.
9. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat.
(2) A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy
százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges.
(3) A nemzetiségi listán a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt.
(4) A nemzetiségi listán legalább három jelöltnek kell szerepelnie.
(5) Két vagy több országos nemzetiségi önkormányzat nem állíthat közös nemzetiségi listát.
10. § (1) Egy személy csak egy országos listán fogadhat el jelölést.
(2) Párt által egyéni választókerületben jelölt személy csak ugyanazon párt pártlistáján szerepelhet.
(3) Ha az országos listáról egy jelölt kiesik, helyére az országos listán soron következő jelölt lép.
7. A szavazás
11. § Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós.
12. § (1) A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár
a) egy egyéni választókerületi jelöltre és
b) egy pártlistára szavazhat.
(2) A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár
a) egy egyéni választókerületi jelöltre és
b) nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat.
(3) A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.
8. A választás eredményének a megállapítása
13. § Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
14. § (1) Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes
szavazat legalább öt százalékát nem érte el.
(2) A közös pártlista nem szerezhet mandátumot, ha a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat
legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös pártlista esetében legalább tizenöt százalékát nem érte el.
(3) Nem szerezhet mandátumot az a nemzetiségi lista, amely a 16. § d) pontja szerint megállapított kedvezményes
nemzetiségi mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot (a továbbiakban: kedvezményes kvóta) nem érte el.
15. § (1) Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben
a) a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat, valamint
b) a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása
után fennmaradó szavazatszám.
(2) Ha az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg,
töredékszavazatnak minősül az adott egyéni választókerületben minden egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazat.
(3) Az önálló pártlista töredékszavazatainak a párt önálló egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak.
(4) A közös pártlista töredékszavazatainak a pártlista állításában részt vevő pártok közös - ugyanazon pártok részvételével
állított - egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak.
16. § Az országos listáról megszerezhető mandátumokat a következő eljárás szerint kell kiosztani:
a) a 14. § (1) és (2) bekezdése alapján mandátumszerzésre jogosult párt listás szavazatainak számához a 15. §-ban foglaltak
alapján hozzá kell adni az adott párt töredékszavazatait (a továbbiakban: pártlistára jutó szavazatok száma),
b) a pártlistákra jutó szavazatok számát össze kell adni (a továbbiakban: összes pártlistás szavazat),
c) az összes pártlistás szavazatot és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat össze kell adni (a továbbiakban: összes
országos listás szavazat),
d) az összes országos listás szavazatot el kell osztani kilencvenhárommal, és az eredményt tovább kell osztani néggyel; az
így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta,
e) ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott
nemzetiségi lista kap egy kedvezményes mandátumot; egy nemzetiségi lista egy kedvezményes mandátumot kaphat; az
országos listán megszerezhető mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával,
f) az e) pontban leírt eljárás után megmaradt mandátumokat
fa) a 14. § (1) és (2) bekezdése alapján mandátumszerzésre jogosult pártlisták között, és
fb) az olyan, kedvezményes mandátumot szerzett nemzetiségi listák között kell kiosztani, amely nemzetiségi listákra
leadott szavazatok száma eléri a 14. § (1) bekezdésben meghatározott százaléknak megfelelő szavazatszámot,
g) az f) pont szerinti mandátumok kiosztása a következő eljárás szerint történik:
ga) össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorát a pártlistákra jutó szavazatok száma, illetve a nemzetiségi listákra
leadott - a kedvezményes kvótával csökkentett - szavazatok száma (a továbbiakban: szavazatok) képezik; minden pártlista,
illetve nemzetiségi lista szavazatai alatt képezünk egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele,
a következő szám a harmada, a negyede stb.,
gb) a táblázat segítségével történik a mandátumok kiosztása: meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot;
amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt követően meg kell keresni a következő
legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt az eljárást folytatjuk, míg
az összes mandátum kiosztásra nem kerül,
gc) Ha a táblázatban több lista alatt egyenlő számok vannak, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a
megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért listák száma, akkor a lista sorszáma szerinti
sorrendben kell kiosztani a mandátumokat.
17. § (1) Az országos lista által megszerzett mandátumokat a jelöltek az országos listán elfoglalt helyük sorrendjében
szerzik meg.
(2) Az egyéni választókerületben mandátumot szerző jelöltet az országos listáról törölni kell.
(3) Ha az országos listáról a jelölt kiesik, helyébe az országos listán soron következő jelölt lép.
(4) Ha az országos listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett mandátumok száma, a ki nem osztott mandátum
betöltetlen marad.
9. Nemzetiségi szószóló
18. § (1) A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az
Országgyűlésben.
(2) A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz.
10. A megüresedett mandátum betöltése
19. § (1) Az egyéni választókerületben időközi választást kell tartani, ha
a) a választáson nincs jelölt,
b) a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg,
c) a megválasztott egyéni választókerületi képviselő megbízatása megszűnik.
(2) Az időközi választást az országgyűlési képviselők megelőző általános választásán alkalmazott választókerületi beosztás
szerint kell megtartani.
20. § (1) Az országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - az országos
listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a párt (közös pártlista esetén az érintett pártok) vagy az országos nemzetiségi
önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt szerzi meg.
(2) Ha az országos listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.
(3) A nemzetiségi szószóló megbízatásának megszűnése esetén szószóló az országos listán eredetileg is szereplő jelöltek
közül az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt
lesz. Ha az országos listán nincs több jelölt, az adott nemzetiséget az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig nem
képviseli nemzetiségi szószóló.
11. Záró rendelkezések
21. § Ez a törvény 2012. január 1. napján lép hatályba.
22. § E törvénynek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „Vjt.”.
23. § (1) E törvény rendelkezéseit - a 2. § (3) bekezdése és a 4. § (6) bekezdése kivételével - első alkalommal az
országgyűlési képviselők e törvény hatálybalépését követő általános választásán kell alkalmazni.
(2) A 4. § (6) bekezdésében foglaltakat az országgyűlési képviselők e törvény hatálybalépését követő általános választását
megelőzően úgy kell alkalmazni, hogy a 2. számú melléklet módosítására 2013. június 30-a és az országgyűlési képviselők e
törvény hatálybalépését követő általános választásának napja közötti időben nem kerülhet sor.
24. § (1) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e
törvény hatálybalépését követő országgyűlési képviselők általános választásának kitűzéséig.
(2) Ha e törvény hatálybalépését követő országgyűlési képviselők általános választását megelőzően időközi választás kerül
kitűzésre, - a 19. § (2) bekezdésére is tekintettel - az Országgyűlés törvényben határozza meg az időközi választáson
alkalmazandó választókerületi beosztást.
(3) Az e törvény hatálybalépését követő országgyűlési képviselők általános választásának kitűzéséig csak annak van
választójoga, aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik.
25. § E törvény - ideértve a mellékleteit is - az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 2. cikk (1) és (2) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
26. §…